* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.
| 33.57 KB | |
| 2008-05-07 09:47:59 | |
 | |||||||
Nyilvános  905 | 4352 | Magyarszerdahely - Ki kicsoda Zala megyében 1996 413old. | A részlet a következő könyvből származik: Cím: Ki kicsoda Zala megyében? Közreműködő: Rikli Ferenc (1957) (szerk.) ; Rab László (szerk.) ; Lukács József (szerk.) ; Molnár László (szerk.) Szerz. közl.: [fel. szerk. Rikli Frenc] ; [szerk. biz. Rab László, Lukács József, Molnár László et al.] Kiadás jelzés: 1996 Kiadás: [Zalaegerszeg] : Dél-Dunántúli Extra Lapkiadó Kft., [1996] ETO jelzet: 929(439.121)"1996"(03) ; 03[929(439.121)"1996"] ; 06(439.121)"1996"(03) ; 908.439.121"1996"(03) ; 03[908.439.121"1996"] ; 03[06(439.121)"1996"] Szakjelzet: 920 Cutter: K 45 Nyelv: magyar Oldalszám: 806 p. Megjegyzés: Lezárva: 1996. október ; ISSN 1416-5864 A következő szöveg a könyvből keletkezett automata szövegfelismertető segítségével: MAGYARSZERDAHELY 1323: Zerdahel 1863: Magyar-Szerdahely. A név a szerdánként tartott vásárra/piacra utal. A Magyar- előtag külön-bözteti meg az ugyancsak Zala megyei Tóíszerdahely-től. Időszámításunk első évtizedeiben e tájon is megjelentek a római biro-dalom katonái. Meghonosodott a földművelés és megjelentek az első szőlőtőkék a napos domboldalakon. A népvándorlás századaiban - többek között - avarok telepedtek meg a község területén. A hetvenes évek ásatá-sai során feltárt sírok leleteit a nagykanizsai Thury Múzeum őrzi. A honfoglalás idején e táj kisebb folyók szabdalta mocsaras vidék volt, kiemelkedő magaslatokkal, biztos megélhetést nyújtva a letelepedőknek. A községen országút ha-ladt át. Magyarszerdahelyet ekkor választották lakóhelyül a pálos barátok. Kolostoruk a mai Herke-dűlő területén állhatott. A szerzetesek jelenléte és az út miatt a település központi szerepet töltött be, vásározó hellyé vált. A község plébániája is fontos lehetett a maga korában. Az írások szerint "Az 1500-ik évben Mátyás nevű örökös és választott papja volt a Szentháromság tiszteletére szentelt Magyarszerdahelyi templomnak." A hódoltság idején a török mindent feldúlt, a templomot és a kolostort lerombolta, a település lakatlanná vált. A kegyetlen világ 1690-ig tartott. A török uralom után Szerdahely a helyreállított hahóti plébánia fiókközségeként kezdte új életét. Új templomát a palini Inkey uraság költségén (Szent István tiszteletére) építették. Az 1752-ben épült római katolikus templom és a Nagykanizsa-Zalaegerszeg útvonal melletti, XVIII. száza-di volt csárdaépület műemlék jellegű (utóbbi lakásul szolgál). Műemlék jellegű épület még Újnéppusztán a Zala Megyei Önkormányzati Közgyűlés Fogyatékosok Rehabilitációs Intézete és Otthona épülete - Elek Géza uraság egykori kastélya. A falu mai életét hattagú önkormányzat irányítja, melynek vezetője Marczin György polgármester. Alpolgármesterré Rudics László műszerészt, képviselővé Kőhalmi Miklós nyugdíjast, Hóbor Zoltán vállalkozót, Porosznyák Imre gépjárművezető-oktatót és Koszoru Gábor vállalkozót választották. Az önkormányzat napköziotthonos óvodát tart fenn, mely hat embernek ad munkát. A település munkáltatói: a Fűzvölgyi Egyetértés MGTSZ tehenészeti és sertéstelepe, valamint a Zala Megyei Önkormányza-ti Közgyűlés újnéppusztai Fogyatékosok Rehabilitációs Intézete és Otthona. A falu közművesítése megfelelő, ötven család rendelkezik telefonnal. A Gelse székhelyű Principális Menti Önkormányzatok Társu-lásához tartozó község minden évben falunapot rendez. A szer-dahelyiek 1992-ben kapcsolód-tak be a népfőiskolai mozga-lomba, ennek szokásos záróe-seménye a házi borverseny. A 591 lelkes községben a Sportkör, a Vöröskereszt, a Magyarszerdahelyért Alapít-vány és a Magyarszerdahelyi Belső Hegyhát Kertbarát Köre tömöríti a faluért tenni igyekvő polgárokat. |
