Gelse - Zala Megye Kézikönyve - Hatvan - CEBA K., 1998.djvu

* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	106.36 KB
Keltezés:	2008-01-15 12:39:17

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	800
Megtekintések száma:	4485
Leírás:	A cikk a következő könyvből származik (148-150. oldal): Cím: 19/2., Zala megye kézikönyve=Handbook of Zala county Közös adat: Magyarország megyei kézikönyvei=County handbooks of Hungary=Handbücher der Komitate Ungarns Közreműködő: Hóbor József (1954) (szerk.) ; Béli József (közrem.) Szerz. közl.: [főszerk. ... Hóbor József] ; [a megyei és településtanulmányok szerzői ... Béli József et al.] ETO jelzet: 908.439.121(035) ; 050.8(439.121) Tárgyszó: Zalavár Szakjelzet: 908 Cutter: M 16 ISBN: 963-9089-19-2 Oldalszám: 488-1040 p. Megjegyzés: Lezárva: 1998. márc. 31. ; Bibliogr.: p. 470-472. ; Összefoglalás angol nyelven A cikk felismertetett szövege: Lakosságszáma: 1312 fő GELSE Belterület: 155 ha GELSE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 8774 Gelse, Kossuth Lajos u. 20. Telefon/fax: (93) 360-001,360-379 Külterület: 1874 ha r BASIC INFORMATION Római katolikus templom • II lies 17 km írom Nagykanizsa. Its railway station was buill in the 1870 s. The name of the setllement was mentioned as early as 1226 in the form oí Gelse. The area has been settled since the earliest times. In the 13 th century Gelse belonged to the tort of Zala. During the Anjou reign it was a settlement with a church. Somé finds date back to the Turkish times. • By 1770 the settlement was densely populated. The inhabitants were mainly invoIved in growing rye, wheat and corn. The reál develop- ment of the area started at the end of 19 th and at the beginning of 20 th century when the railway line building started. A few people work in the factories of Nagykanizsa or work for different industrial firms or in service industry. Still a very im- portant role is devoted to agrieul- ture (wine - growing). Apart from a few craftsmen there is no consider- able industrial activity in Gelse. Gelse Nagykanizsától északra 17 kilométerre, a Nagykanizsa-pacsai országút két oldalán fekszik. Vasútállomása az 1870-es évektől van. Határában a keletre elterülő szőlőhegyek dombosak, nyugat felé az észak-déli irányban végigfolyó Principáliscsatorna völgy sík, lapályos; ez a terület a 18. századtól mindinkább lecsapolt, egykor a hatalmas kanizsai berek része volt. Maga a község is mélyen helyezkedik el, így a magas talajvíz gyakran a pincékig elér. Történelme A falu első írásos említése az 1226-os dátumhoz kapcsolható, már akkor a Gelse alak volt használatos. Később megjelent a Kyus Gelse (1270.), a Gelsa (1320.) és 1786-ban a Gölse elnevezés is. A név eredete bizonytalan: talán a szláv gol=csupasz, meztelen szóból származó Galesa, Golisa személynevekkel függ össze, de lehet, hogy a Gellért vagy Gellén név becéző képzős változatából jött létre. A település már régi időktől fogva lakott hely, a XIII. században a zalai vár földje volt, az erőd szolgái éltek itt. Később mellette vagy részeként sokszor szerepelt Kisgelse helység is. 1270-ben V. István Kisgelsei Andronicus fia Domokost a nemesek közé emelte, mert nagy szolgálatokat tett neki, amikor szülei üldöztetése elől Feketehalom várába menekült. 1284-ben IV. László Gelse várföldet a Tomaj nembeli Tiba comesnek adományozta. Az Anjouk korában nagyobb egyházas hely lehetett, mivel felvették a pápai tizedjegyzékbe. 1329-ben - még laktak itt várszolgák - a pécsi káptalan beiktatta Vörös Bánd mestert Gelse, zalai várföld, továbbá Lak és Berzence birtokába, amelyek megszakadás folytán szálltak a királyra. 1334-ben Tamás nevű papját említik a források. 1388-ban Mária királynő - majd Zsigmond - a Kanizsai családnak adományozta. 1433-ban a Szent László tiszteletére emelt plébániaegyházáról olvashatunk, sőt 1460-ban a kanonok házáról is tudunk. Gelse ekkor már népes falu volt, mely a későbbiek- ben szintén a kanizsai váruradalomhoz tartozott. A lakosok földműveléssel - főleg rozsot termeltek - és állattenyésztéssel foglalkoztak, de nagy jelentőséggel bírt a szőlőművelés is. A török korból sok tárgyi emlék került elő, erre az időre utal a Török csapás-dűlő elnevezés is. Egyes feltételezések szerint ekkor Gelsének vára is volt, melynek parancsnoka - a szájhagyomány alapján - Ördögh kapitány. Hét gyermeke volt, s innen származik az a mondás, hogy heten vannak, mint a gelsei ördögök. A helységtől északra található a Kapitány-temető, a monda szerint a török elleni harcokban itt esett el egy magyar kapitány. A török támadások az 1540-es évektől fenyegették a falut. 1542-ben Nádasdy Tamás 17 portájáról tudunk. 1559-ben a gelseiek írásban panaszkodtak uruknak, mivel a tiszttartó nagyon sanyargatta őket. 1564-ben a kanizsai váruradalomhoz tartozott, földesura Nádasdy Tamás özvegye, Kanizsai Orsolya volt. Ekkor 46 jobbágy és 15 zsellér szerepelt az összeírásokban. A törökök 1566-ban, 1568-ban és 1570-ben is felégették, ennek ellenére 1567-ben 121 negyedtelek, 8 hold szántó, irtásföldek, valamint gesztenyés erdő alkotta a területét. Szőlőhegyén sok szőlő állt pusztán. (A várhoz 129 hold szántó és 70 kaszás rét tartozott.) 1568-ban az uradalom legnépesebb faluja volt, a lakosok ugyanis a török elvonulta után vissza-visszatértek, s tovább művelték földjeiket. A mind gyakoribbá váló török támadások elől azonban az emberek lassanként elmenekültek, szétszéledtek. A legnagyobb csata 1587 augusztusában zajlott le Gelse és Kacorlak határában. 1597-ben megszállt terület volt, a viszonylagos béke reményében jelentős adót fizettek a töröknek. 31 jobbágy élt e helyen, s egy jobbágy átlag 16 holdon gazdálkodott. A garázda katonák miatt a kocsmáitatásnak nem volt értelme. Egy évvel később 26 házat számláltak meg. A XVII. század elején a lakosok terhei egyre súlyosbodtak, hiszen a török és keresztény MAGYARORSZÁG MEGYEI KEZIKÖNYVE119. földesúrnak egyaránt kellett szolgálniuk pénzzel, természetbeni juttatásokkal és robottal, a zalavári apátságnak pedig a gabona- és bortizedet fizették. 1620-ban a király 6000 Ft-ért átengedte a Kanizsához tartozó puszta falukat - így Gelsét is - Melchior Ratknak. 1639-ben Csillag Dávid volt a prédikátor. 1648-ban a török 200 lovassal járt itt, és elhurcolt embereket vármunkára. Többször megrabolták a kaproncai és szentgyörgyvári hajdúk, 1650 körül a jobbágyokat elvitték, a marhákat elhajtották Kaproncára. 1666-ban 8 házas jobbágycsalád élt a községben. Pár évvel később a hajdúk újra raboltak, a szentgyörgyváriak 1674-ben a már teljesen lerongyolódott helységből 18 ökröt vittek el. (Két-három polgárt is elhurcoltak.) 1687-ben, amikor a keresztény földesúr Bessenyei István komáromi kapitány volt (a török pedig a hódoltság végén a kanizsai basa), Nagy Ferenc zalaegerszegi kapitány megparancsolta a gelseieknek (is), hogy falujukat hagyják pusztán, mert őfelsége parancsa szerint el kell pusztítani. Ezt követően a Kanizsa visszafoglalására gyülekező hadak Plaquada vezetésével felégették Gelsét, a község azonban hamar újratelepült. 1690-ben már a helység éledéséről kaptunk hírt. Ekkor a birtokosa Tar József egerszegi kapitány, s 200 hold szántó, 10 hold rét, fél mérföld hosszúságú tölgyerdő, valamint 30 hold puszta szőlő alkotta a területét. Legeltetési lehetőség is volt a juhok és szarvasmarhák számára. 1697-ben 26 féltelkes jobbágyot és 10 zsellért írtak ösz-sze. A források tiszta úrbéres községként jellemzik, ahol nemesek nincsenek; tulajdonosa a Bessenyei család volt. 1700-ban 140 hold szántó, 80 kaszás rét, 150 kapás szőlő és 50 hold tölgyerdő tartozott hozzá, valamint 20 jobbágyát említik. Egy év múlva 33 saját kenyerén élő gazdát találunk. A lakosok búzát, rozsot, árpát, zabot, kölest, lencsét termeltek, s beszélni kell a szőlőművelésről is. A Rákóczi-féle szabadságharc következményei nagyon kedvezőtlenül hatottak az országút mellett fekvő településre, a háborút kísérő járványt - 20 gazda halt meg pestisben - és a megtorlást megsínylette a falu. Az életben maradt gazdáknak (11) több mint 270 Ft adósságuk volt. 1733-ban és 1748-ban tanítójáról olvashatunk. 1754-ben a parasztok nehezményezték a földesúri követeléseket, az úriszék döntött arról, hogy új urbáriumra van szükség. A Mária Terézia-féle urbárium alapján később egy egész telekhez 20 hold szántó, 6 szekér rét és Szent György napjáig kocsmáltatási jog tartozott. 1768-ban 6 földesúrnak voltak itt jobbágyai. 1770-re népes faluvá vált, 116 összeírt családban 692 lélek élt, s 37-en laktak a földesúrnál is. Az adózók száma ekkor 314 volt. A katolikus tanító már 9 gyermekkel foglalkozott. A jobbágyok főleg rozsot, kevesebb búzát és kukoricát termesztettek, káposztáskertjeik is voltak. Jelentősnek mondhatók irtásföldjeik. Ekkortájt határába tartozott "Kilimán alias Besenyő" is. A település lélekszáma az elkövetkező évtizedekben is gyarapodott (1771: 807, 1778: 843, 1802: 949 fő). 1773-ban ismét írtak tanítójáról és plébánosáról, majd - mintegy tíz évvel később - pedig a Mária látogatására szentelt templomáról olvashatunk. II. Világháborús emlékmű Az 1828. évi összeírásban 250 adózó, 16 jobbágy, 86 házas és 34 hazátlan zsellér szerepel. 110 házban 932-en éltek. A jobbágyoknak 13 féltelkük volt. A lakosság a zalavári apátságnak szolgáltatta a kilencedet és a tizedet a termények, valamint a bor után. 1848-ban 1098 volt Gelse lélekszáma. A magyar nyelvű iskola már működött, télen 80, nyáron 60 tanuló járt ide. A mester segédtanítót is alkalmazott. Megjegyezték, hogy csak a gyermekek fele ment iskolába, ők is rendszertelenül, továbbá azt, hogy a tanítót a legszemetesebb gabonával fizették. 1870-ben - az oktatási intézmény ellenére -793 fő volt az analfabéta, 202 fő tudott olvasni, 265-en pedig írni is megtanultak. A község a XIX. század végén, a XX. század elején jelentős mértékben fejlődött, népessége már elérte az 1700 főt. Ehhez hozzájárult a vasútállomás megépítése, mely kedvezően befolyásolta Gelse életét. 1895-ben Kilimán különvált tőle. 1897-ből Nuszer János és Galvino Károly nagybirtokosok nevét ismerjük. 1910-re csökkent az analfabétizmus, 996 ember írt és olvasott. Gelsén született a magyar munkásmozgalom és a Tanácsköztársaság egyik vezető személyisége, Landler Jenő. Az ő közreműködésével 1919-ben 100 pesti proletárgyermek üdültetését vállalta a falu. 1925-ben az elemi népiskola négy tanítóval négy tanteremben működött. Ebben az évben 28 iparost jegyeztek fel, emellett 80 lóerős gőzmalma, szódavízgyártó üzeme, három vegyes-, valamint két fa- és építőanyag-kereskedése és egy borkereskedője volt. A település fejlődése mégis kezdett megállni, mivel a földek fokozatosan elaprózódtak annyira, hogy több embert nem tudott már eltartani. 1935-ben 486 gazdaságot számoltak össze, földbirtokosként -többek között - Gross Károly, Plihál Viktorné és Sebestyén Géza nevét említették. A lélekszám meghaladta az 1800-at, a lakosok színmagyarok és jórészt római katolikus vallásúak. Már öt pedagógus végezte a tankötelesek oktatását, az iparosok száma 34-re emelkedett. A községben volt posta, hitelszövetkezet, létezett Levente Egyesület, Polgári Lövész Egylet, Önkéntes Tűzoltó Egyesület és Iparoskör. Helyben székelt a körorvos és a körállatorvos. Jelentősnek mondható az állattartás, a parasztok főként szarvasmarhát tenyésztettek. Sokan foglalkoztak földműveléssel, de mivel a lakosság átlagban öt holdon gazdálkodott, többen igyekeztek a vasúton, a postánál, illetőleg Nagykanizsa gyáraiban, üzemeiben munkához jutni. Szociológiai jellemzők 1949-ben 350 házban 1774 fő élt, 1960-ban 1737 volt a falu lélekszáma (419 ház). Azóta, ha a házak száma nem is, -jelenleg 420 van (ebből 7 az önkormányzati) - a népesség csökkent, ma 1312 ember lakik Gelsén, ebből 90 fő a munkanélküli. A háromtantermes iskolaépületét 1957-ben bővítették további öt helyiséggel. Ma a környékről is többen járnak (iskolabusz szállítja a diákokat) a számítógépteremmel felszerelt, modern tornacsarnokkal rendelkező Weöres Sándor Általános Iskolába. 1940-ben óvoda nyílt, 1958-ban pedig bölcsőde; előbbit korszerűsítették, és napközi otthonos óvodaként ma is működik, utóbbi azonban már megszűnt. A művelődési ház 1960-tól várja a kultúra iránt érdeklődőket, ahol a nagyobb programok lebonyolítására a színházteremben van lehetőség. Ezenkívül mozi és a már zenei részleggel ellátott, 15 ezer kötetes könyvtár szolgálja a lakosságot. A település legjelentősebb rendezve- MAGYARORSZÁG MEGYEI KEZIKÖNYVE119. nyének a szeptemberi lovasversenyt tartja. Az emberek vallásukat a Sarlós Boldogasz-szony elnevezési] római katolikus templomban gyakorolják, amely egy korábbi helyén épült feltehetően 1786-ban későbarokk stílusban. A műemlék jellegű építmény szentélyének kupolás mennyezetén freskó látható. Mária koronázásáról, a sarkokban pedig a négy evangélista van. Az egészségügyi szolgáltatások teljességét a háziorvos, a fogorvos, a védőnői szolgálat és a gyógyszertár biztosítja. A háziorvosi rendelőben minilabort rendeztek be, így csak a speciális vizsgálatok miatt kell a betegeknek Nagykanizsára utazniuk. Sportolásra többek között a község két sportpályája és a tornacsarnok nyújt lehetőséget, kézilabda-, futball- és tekepályát vehet igénybe a lakosság, A sportkör 1952-ben alakult meg. Gelse kövezett utat már az 1900-as években kapott, járdát először 1963-ban építettek. Ma a falu valamennyi útja burkolt és portalanított. Az autóbuszközlekedés 1957-ben kezdődött meg. A vezetékes ivóvízzel ellátott lakások aránya 90%, míg a szennyvízcsatorna hálózatba be-kapcsoltaké 50%. A közelmúltban készült el a csatornahálózat és a hozzá tartozó szennyvíztisztító telep, melynek megépítését a szippantott szennyvizek ártalmatlan elhelyezése tett szükségessé. A hulladékgyűjtés és elszállítás is megoldott. A telefon a lakások 30%-ában van. A helyi kábeltelevíziót a lakások felében tudják fogni. A gazdasági életben a mezőgazdaságé a főszerep. Földosztás nem történt, hiszen a nagybirtok korábbi elaprózódása miatt nem volt mit birtokba adni. 1949-56 között működött a tsz, majd 1959-ben Gelse termelőszövetkezeti község lett, 1965-ben a Szabadság Tsz 250 tagja 1344 kh-on gazdálkodott, a kilimáni szövetkezet négy év múlva csatlakozott hozzá. Ma a kilenc település agrártevékenységét összefogó "Március 15" Gazdálkodók Szövetkezetének itt van a székhelye. A lakók házi kertekkel és szőlőműveléssel foglalkoznak, a mezőgazdasági vállalkozók a tsz-ből kivitt részarány-tulajdon vagy a kárpótlási árveréseken licitált és megvásárolt földeken gazdálkodnak. Az ipari tevékenység - néhány kisiparos kivételével - nem számottevő, a helybeli varroda, mely 1991 óta termel, ad némi munkalehetőséget. A lakosság egy része Nagykanizsára ingázik különböző gyárakba, üzemekbe, a vasúthoz. Gelsén jelenleg csaknem 20 üzlet található, a szolgáltatásokon pedig ugyanennyi vállalkozó osztozik. Egy panzió mellett több presszó és étterem áll a vendégek rendelkezésére. A község templomának sarkában első világháborús emlékmű, kertjében a második világháborúban elesett hősök tiszteletére szentelt emlékmű látható. A könyvtár mellett Petőfit ábrázoló dombormű - mellszobor - van "Petőfi Emlékkönyvtár 1973" felirattal, melyet Borsos Miklós készített. A falusi turizmus, az idegenforgalom inkább Gelse jövőjével hozható összefüggésbe. 1997. novemberében ugyanis termálfürdő építését kezdték meg, amely elkészülte után sok külföldit vonzhat ide. Tervezik a következő években tó kialakítását is. A turistákat, kirándulókat azonban idecsalogathatja a szép táj (Öreg-hegyi panoráma, Kökényeshegyi forrás), a gazdag állat- és növényvilág is. Gelse mai helyzete, infrastruktúrája, természeti adottságai biztosítékot jelentenek arra, hogy a népes település továbbra is megőrizze fontosságát, és lehetőségeit kihasználva még előbbre lépjen. A falu történelmi múltja alapot ad, a jelen állapot pedig módot nyújt a község jövőbeni fejlődéséhez. AZ ÖNKORMÁNYZAT TISZTSÉGVISELŐI: Rácz József polgármester Szegedi Ferenc alpolgármester Pölöskey Györgyné jegyző PÉNZÜGYI ADATOK: Éves költségvetés: 94 millió Ft Állami hozzájárulás, támog.: 58 millió Ft Helyi és átengedett bevételek 1 millió Ft Egyéb helyi bevételek: 31 millió Ft Költségvetési hiány: 4 millió Ft Vállalati résztulajdon: 0,5 millió Ft Értékpapír, portfolió: 3,3 millió Ft Önk. vagyon összértéke: 11 millió Ft Ebből ingatlanvagyon: 7,2 millió Ft Msze. kommunális adója: 1000 Ft/év/ing Váll. kommunális adója: 2000 Ft/fő/év TELEPÜLÉSFEJLETTSÉGI MUTATÓK: Lakások száma: 420 Ebből önkormányzati: 7 Vezetékes ivóvízzel ellátott lakások: 90% Szennyvízcsatorna hál. bekapcsolt lak:.50% Telefonnal ellátott lakások aránya: 30% Kábeltelevízió hál. bekapcsolt lakások: .50% Burkolt (portalanított) utak: 100% INTÉZMÉNYEK: 1 óvoda, 1 általános iskola, 1 művelődési ház, 1 mozi, 1 könyvtár, 1 templom, 1 sportcsarnok, 2 sportpálya RENDEZVÉNYEK: Lovasverseny - szeptember KÖZSZOLGÁLATI ADATTÁR: J Idősek Klubja Kossuth L. 87. Tel: (93) 360-147 Általános Iskola Kossuth L u. 78. Tel: (93) 360-012 Orvosi Rendelő Kossuth L. u. 85. Tel: (93) 360-007 Óvoda Kossuth L. u. 82. Tel: (93) 360-014 Postahivatal Kossuth L. u. 107. Tel. (93) 360-000 GAZDASÁGI ADATTÁR: Kovács Ferenc vállalkozó Kossuth u. 131. Telefon: (93) 360-117 Gépészeti munkák, lakatos szerkezetek, falusi turizmus - vendéglátás. Lakatos munkák, kerítések, korlátok, rácsok csigalécsők készítése. Faipari gépek gyártása, javítása. Bevizsgált faipari gépek gyártása, tetőszerkezetek fémből gyártása. „Március 15" Gazdálkodók Szövetkezete Arany János u. 28. Telefon/fax: (93) 360-378 Igazgató-elnök: Harangozó Zoltán Árunövény-termesztés, tejtermelő tehenészet, kárpitüzem, varroda. Fa köldökcsap (tipli) ruhaszárító fregoli, mezőgazdasági szolgáltatás, kereskedelem. Sabján Győző vállalkozó Kossuth Lajos u. 44. Telefon: (93) 360-037 Kárpitos-, asztalos-, faesztergályos munkák. Mezőgazdasági és külkereskedelmi tevékenység. Pacsa és Vidéke Takarékszövetkezet Gelsei Kirendeltsége Kossuth u. 35. Telefon: (93) 360-026 Kirendeltségvezető: Hajdú Lászlóné Közép-Zalai ÁFÉSZ Dózsa György u. 3. Elnök: Dencs Lászlóné MAGYARORSZÁG MEGYEI KEZIKÖNYVE119.