Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



ABC sorrend | Népszerűség szerinti sorrend | Kiemelt hivatkozások

Kategóriák

Weblapok

Zalaszentbalázsi iskola honlapja - http://www.altiskzszb.hu/
Ezen a lapon bárki betekintést nyerhet iskolánk életébe, és a legfontosabb eseményeibe. Intézményünkén kívül megismerkedhetnek falunk rövid történetével, iskolánk fontosabb programjaival, a tanulmányi versenyeken legeredményesebben szereplő tanulók névsorával. A sok-sok fénykép feltárja az iskola mozgalmas életét.
A község az Alsó-Válicka völgye portálon - http://also-valicka.hu/telepulesek/telepulesek/zalaszentbalazs
Közösségépítő internetes portál az Alsó-Válicka völgye tájegységben. Az önkormányzatok, magánszemélyek és civil szervezetek összefogásával 2007. novemberében megalakult a Válicka-Völgye Turisztikai Közhasznú Egyesület. A közös célok eredményes megvalósítása, a fejlesztések összefogása, koordinálása, a térségi lakosság identitástudatának erősítése, közösségi rendezvények szervezése, a működés hatékonyságának növelése új, a korszerű információtechnikai lehetőségek kihasználását igényelte. Az Összefogás az Alsó-Válicka és a Pinka völgyében projekt keretében megvalósult egy olyan internetes felület, amely ezeket a funkciókat kívánja megvalósítani.
Kiss István plébános életrajza a Katolikus lexikonban - http://lexikon.katolikus.hu/K/Kiss.html
Kiss István plébános Zalaszentbalázson 1914-ben toronyórát és 2 új harangot szereltetett.
Zalaszentbalázs és vidéke - falutörténet a kezdetektől 1956-ig - http://www.nagykar.hu/keptar/638/19917.html
Dunántúl nyugati része kimaradt a korai (X. századi) foglalásterületből, így a Zalától nyugatra fekvő rész is csak a XI. században került a honfoglalók birtokába. Kalandozó őseink súlyos vereséget szenvedtek 955-ben Augsburgnál (a Lech-folyó partján). A csatában életét vesztette — kivégezték - Zala megye területét megszálló Vérbulcsú nemzetség törzsfője, s a nemzetség földjei királyi birtokká váltak, a rajtuk élő népek egy része pedig a várispánság katonai szervezetébe, a királyi népek (a nem adózók) sorába jutott.
A község címere - http://natloz.znet.hu/Magyarorszag/zala/zala16.htm
Zalaszentbalázs címere
Ki kicsoda Zala megyében - Zalaszentbalázs - http://www.nagykar.hu/keptar/638/31995.html
1320-ban Zenthbalas, 1892-ben Zalaszentbalázs. A templom titulusa vált helységnévvé. A Zala- előtag a megyére utal. A település magja a mostani falu fölötti dombtetőn állott, melyet Árpád-kori földút szel ketté. 1460-ban Mátyás király megerősítette a falu egy részén Szentbalázsi Péter birtokát, a falu másik részét a Szele(Zele) család birtokolta, amely a XVI. század folyamán a falu kizárólagos urává lett. A település a XV. században vásároshely, 1459-ben királyi sókamarai székhely volt. A török megjelenésével szegényedett, pusztassággá vált. A népnyelv a templom körüli részt ma is pusztának nevezi. A török elleni harcok emlékét őrzi az Agarét nevű dűlő.
Az Új Magyar Lexikon szócikke - Zalaszentbalázs - http://www.nagykar.hu/keptar/638/30432.html
A szócikkek felismertetett szövege: (A csillag után az 1972-es kiadású kiegészítő kötetből származó szöveg következik) Zalaszentbalázs: ötk., Zala m., nagykanizsai j., Nagykanizsától ÉNy-ra. L: 1350 (1960). Vá.: Gelse. Malom. *Zalaszentbalázs: ktk., L: 1340.
A község címere - http://www.heraldicart.hu/telepulesek/zalaszentbalazs.htm
Zalaszentbalázs címere magyarázatokkal
Zalaszentbalázsi Népdalkör Egyesület - http://kanizsaterseg.nagykar.hu/keptar/1576/22889.html
A 2007-es Kistérségi Művészeti Fesztiválon készült felvétel
A Zalai Hírlap cikke a zalaszentbalázsi diákok népdalcsoportjáról. - http://zaol.hu/hirek/szamos-siker-birtokosa-a-zalaszentbalazsi-diakok-nepdalcsoportja-1519255
A Búzavirág Éneklő Együttesről szóló írás.
A község honlapja - http://principalis.celodin.hu/zalaszentbalazs.htm
Zalaszentbalázs általános bemutatása a Principális Menti Önkormányzatok Társulásának honlapján./2001-es adatokat tartalmazó honlap/
Ki kicsoda Zala megyében - Zalaszentbalázs - http://www.nagykar.hu/keptar/638/32069.html
A 74-es főút mentén, Nagyka-nizsától 18, Zalaegerszegtől 33 kilométerre a Principális me-dence nyugati oldalán fekvő te-lepülés. Keletről sík szántók, legelők, nyugati oldalon dom-bok övezik. A falu első írásos említése 1320-ból való Zentbalas néven. Fő utcája a 74-es főút melletti mintegy 3 kilométeres Kossuth Lajos utca. A falu legrégebbi településrésze a Pusz-tatető utca, melyet Árpád-kori földút szel ketté. A község lakóinak száma 2005-ben 879. A A község útjai aszfaltozottak, némelyik felújításra szorul. A vezetékes ivóvíz mindenkihez el-jut Kiépült a földgáz- és a telefonhálózat, a vezetékes antennarendszer pedig 150 családnak biztosít jó mi-nőségben televíziós vételi lehetőséget. 2007-ben kezdődik a szennyvízcsatorna rendszer kiépítése.
A Magyar Nagylexikon szócikke - Zalaszentbalázs - http://www.nagykar.hu/keptar/638/29082.html
Zalaszentbalázs, Szentbalázs: község Zala m.-ben, a Zalai-dombságban, Nagykanizsától 15 km-re ÉNy-ra. Körjegyzőségi központ. L: 1453 (1910), 970 (1990), 932 (2001). Mg., vadgazdálkodás, faipar, varroda. Nagy neolitikus, rézkori, kisebb kelta telepek; középkori templomrom. Első írásos említése: 1320 (Zenthbalas). Egyházas hely (1333). 1459-ben már vásáros hely és királyi sókamarai székh. volt. 1460-ban I. (Hunyadi) Mátyás megerősítette birtokában a Szentbalázsi családot, másik része a Szele (Zele) családé volt (a 16. sz.-ban már teljesen az övék). A 16. sz. első felében jelentékeny hely szőlőheggyel, hegyvámmal. 1570-ben erődítménye is volt, amelyet Thury György építtethetett. Az 1580-as években elnéptelenedett, a törökellenes felszabadító háborúk idején a császáriak felégették (1687 k.), megakadályozva a törökök élelmiszerutánpótlását.
Zalaszentbalázs - Magyarország műemlékjegyzékében - http://www.nagykar.hu/keptar/638/32125.html
ZALASZENTBALÁZS R. k. templom (Nagyboldogasszony) Kossuth u. hrsz.: 89 késő barokk 1781 Dombtetőn, szabadon álló, egyhajós, egyenes szentélyzáródású templom, K-i homlokzata előtt toronnyal, a szentély felől kontyolt nyeregtetővel, a szentély D-i oldalához csatlakozó sekrestye-oratóriummal. Csehsüveg boltozatos hajó és szentély, a hajó bejárati oldalán karzat. Berendezés: 18. század második fele – 20. század; főoltárkép, oltárképek a karzatmellvéden, 19. század; tabernákulum a szentélyben és a hajóban, Szent László és Szent István-szobor, három apostolt ábrázoló domborműtöredék a szentélyben, sekrestyeszekrény, 18. század második fele; keresztelőkút, szószék, padok, 18. század vége; oltárasztal, ambó, húsvéti gyertyatartó, 20. század második fele.