* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.
| 156.04 KB | |
| 2008-01-14 14:29:19 | |
 | |||||||
Nyilvános  1257 | 6023 | Rövid leírás | Teljes leírás (16.03 KB) | A cikk a következő könyvből származik (059-061. oldal): Cím: 19/2., Zala megye kézikönyve=Handbook of Zala county Közös adat: Magyarország megyei kézikönyvei=County handbooks of Hungary=Handbücher der Komitate Ungarns Közreműködő: Hóbor József (1954) (szerk.) ; Béli József (közrem.) Szerz. közl.: [főszerk. ... Hóbor József] ; [a megyei és településtanulmányok szerzői ... Béli József et al.] ETO jelzet: 908.439.121(035) ; 050.8(439.121) Tárgyszó: Zalavár Szakjelzet: 908 Cutter: M 16 ISBN: 963-9089-19-2 Oldalszám: 488-1040 p. Megjegyzés: Lezárva: 1998. márc. 31. ; Bibliogr.: p. 470-472. ; Összefoglalás angol nyelven A cikk felismertetett szövege: Lakosság száma: 944 fő BELEZNA t: 165 ha BELEZNA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 8855 Belezna, Szabadság tér 20. Telefon/fax: (93) 377-101 Külterület: 2929 ha Az 1992-ben felújított és bővített Községháza BASIC INFORMATION • Accessibility: The viliáge of Belezna, a part of Somogy until 1950, is lo- cated in the southern part of Zala county, in the southern part of the Zala hill country. It is situated 16 km from Nagykanizsa. • Municipality address: 8855 Belezna, Szabadság tér 20. Phone/fax: (93) 377-101 Mayor: Mr. József Pécsi • Population: 944 • Characteristics: The name of the village was first mentioned in writ- ten documents in 1332. In the 13"1 cenlury the village was owned by the Beleznay family. The local church was said to have been de- stroyed around 1560. In 1715 there were only six households in the settlement. The present church was built in 1899. The economic devel- opment of the village started in the 1950s. The predominantly agricul- tural village has several priváté en- trepreneurs and enterprises. The levél of infrastructure is fairly high. The village has a kindergarten, a primary school, a sports field, a culture house, a church and a li- brary. • Infrastructure: Apartments with water: 95% gas: to be installed phone: 70% Sewage: in process • Sights: The reservoir, used as a fish-pond, the nature reserve with its rich fauna and flóra, the village day and feast day, and the thermal waters all provide opportunities for the development of tourism. Belezna 1950-ben került Zalához, a megye Somoggyal határos vidékén találjuk a Zalai-dombság déli részén, Nagykanizsától 16 km-re. A Nagykanizsa-Gyékényes útról ágazik el a bekötő út, amely a faluhoz vezet. A szinte járhatatlan út miatt elzárt település volt. Dombvidéki többutcás falu, körülbelül 2,5 km hosszúságban a Kanizsa-patak ere-désénél kétoldalt épült község. Földtörténeti kialakulásában fontos, hogy a kárpáti ciklusban, az időszak elején kialakult három kisméretű üledékgyűjtő (tenger-öböl), Bajcsa-Belezna-lnke területe feltöltődött se-kélytengeri üledékkel, ebben van a szénhidro-génvagyon. A holocén meleg-száraz ún. mogyoró időszakában a völgytalp magasabban kiemelkedő homokdombjain mozgásba lendült a homok. A dombok legszebb kifejlődése Belezna környékén történt. Szélbarázdás-maradék-gerinces, helyenként garmadabuckás formák is kialakultak. Történelem Első ízben az 1332-37. évi pápai tizedjegy- zékben fordul elő a segesdi kerület plébániái között. A XIV. században a Beleznay család birtokolta. Az 1415-36-os adólajstrom szerint Horváth János és Csipcsey Pál voltak földesurai. A Beleznay család nevét 1451-ben is említik a források. E birtokon élt a család a török uralom kezdetéig. 1476-ban Szerdahelyi György birtoka volt. A községhez tartozott ekkor Kakonya-puszta, melynek helyén a középkorban népes falu állott. 1268-96-ig a Hahót nemzetség birtoka. A Beleznát említő tizedjegyzékben szerepel, temploma és plébániája volt, amely a hagyomány szerint 1560 táján pusztult el. 1349-ben a helységet a Hahót nemzetségtől a Guth-Keled nembeli Felső-Lendvai Miklós fiai: Amadé és János akarták megszerezni egy másik birtokért. 1405-ben a szerdahelyi Dersfi családé. Temploma 1560-ban pusztult el. A Mura partján fekszik a Szentháromság-puszta, ahol a középkorban szintén egy virágzó helység feküdt, melyről első ízben 1230-ból van adatunk. Ekkor már fennállott a Szentháromság tiszteletére szentelt bazilikája, mely a török hódoltság alatt pusztult el. 1309-ben Kakonyával együtt MAGYARORSZÁG MEGYEI KEZIKÖNYVE119. szerepelt. 1405-ben a Dersfiaké. 1476-ban ez is Szerdahelyi György birtoka volt, aki a murai rév tulajdonjoga felett egyezkedett a Batthyánykkal. A XVII. század közepén a törökök megszállták, a következő század elején már puszta volt. 1733-ban Festetich Kristóf birtokolta. A pusztához tartozó erdő környékén 1849 szeptemberében a horvátok és a nemzetőrök között kisebb csatározások voltak. 1536-ban Belezna Horváth György, Beleznay Máté özvegye, Török Ferenc és Heránt Ferenc tulajdona. 1599-ben újabb osztozkodásról tudunk. 1632-ben Beleznay Ferenc testvéreivel - Andrással és Zsigmonddal - II. Ferdinándtól megerősítő okmányt is szereztek. Ezután köznemesi családok birtokolták. A török hódoltság alatt végig lakott hely volt. Beleznay Ferenc 1678-ban lépéseket tett családja leszármazásának és Beleznához való jogának igazolására. Az utódok 1692-ben elzálogosították 100 tallérért. 1715-ben csak hat háztartása volt, és a területnek ekkor négy új tulajdonosa. 1726-ban a királyi kincstáré Belezna, 1733-ban Szentpéter-pusztával együtt Mlinarics Miklósé lett. Tovább folyt a pereskedés. 1733-ban Belezna nagy része puszta, az egyik tulajdonos Festetich Kristóf. 1783-ban birtokmegosztás történik két Beleznay-utód között. János részt vett 1735-ben egy népi mozgalom lecsendesítésében, aranyláncot nyert III. Károlytól, így az udvar kegyeibe jutott. Katona lévén, részt vett a Mária Terézia alatti hadjáratokban. 1752-ben lovas tábornok lett. Két fia (Miklós és Mihály) közül Miklós főstrázsamester lett. Mihály fia Sámuel 1780-ban zálogba adja Beleznát báró Sigray Károlynak, a vármegye főispánjának, később pedig Horváth Ferencnek, aki utóbb örök áron a birtokot meg is veszi. Beleznay Sámuel 1800-ban bárói, 1805-ben grófi rangot nyer. 1835-ben gróf Festetich László volt Belezna földesura. Utána a Horváth és a Rüffly család birtokába került. A kiegyezés után lassú fejlődés indult meg a községben. Két kúria épült, az egyiket a Beleznay , a másikat a Rüffly család építette 1860-ban. Beleznán 1899-ben szép római katolikus templom épült, amely ma is a település büszkesége. Gróf Zichy Ödön építtette. 1925-ben történt a lelkészség megszervezése. 1913-ban a Zala Megyei Gazdasági Takarékpénztárnak és Légrád községnek is volt itt nagyobb birtoka. A községhez tartoztak még a következő lakott helyek: Asszonyváriszőlő, Jankapuszta, Nagydombi-szőlő, Sándor-puszta. Az 1903-as gazdacímtár Zichy Ödön gróf birtokaként is említi Belezna egy részét. Valószínűleg gyermekeiről történt a településrész elnevezése (Janka és Sándor) 1925-ben a település területe 5376 kh volt. Ez 750 birtok között oszlott meg. A törpe- 1729, a kis-3212, a középbirtokok 430 holdat tettek ki. Ekkor nem volt nagybirtok. Az állatállomány jelentős volt (586 szarvasmarha, 135 ló, 224 sertés). Az 1172 földműves mellett 60 iparos, 12 kereskedő, 28 szellemi foglalkozású, 250 napszámos és nyugdíjas. A lakosság döntő többsége római katolikus volt, 261 család élt Beleznán 1522 fővel, állami elemi iskola öt tanerővel működött. Volt Levente Egylet és Hitelszövetkezet is a helységben. Az 1899-ben épült katolikus templom Postája és vasúti állomása Zákány, távírója Murakeresztúr. A lakosok önkéntes tűzoltóegyletet és Polgári Olvasókört tartottak fenn. 1937-ben Legeltetési Társulatnak 753 kh földje volt Szociológiai jellemzők A település igazi fejlődése az 1950-es évek után indult meg. A községben 295 lakás van ( 4 önkormányzati), ebből 12 külterületi. Az üres telkek száma 38, az üres lakásoké 13. A munkanélküliek száma 77 fő, 20-an részesülnek jövedelempótló támogatásban. Beleznán önálló iskola működik. A nyolctantermes emeletes létesítmény a század elején épült. A tanulók létszáma fokozatosan csökkent, ezért hat önálló és egy össze- vont osztály van. Az iskola felszereltsége jónak mondható. A szakos ellátottság megoldott. Szervezetileg az iskolához tartozik a napközi otthonos óvoda (45 kisgyerek látogatja). A községnek van kultúrotthona. Az 1960-as években nagyon élénk tevékenység folyt itt. Gyakoriak voltak a kiskörzeti bemutatók, kultúrversenyek. Jelenleg a kultúrotthon keretén belül színjátszó szakkör működik. Ők gondoskodnak ünnepi műsorokról a település nevezetes napjain is. A község római katolikus vallású. 1970 után épült a plébánia épülete. A helyi általános iskolában órarend szerint van hittan. Heti egy alkalommal felnőtt-katakézis is van. Két hitoktató segíti a plébános munkáját. Hetente két alkalommal van szentmise. Az orvosi ellátás részben megoldott, mivel a háziorvos egy héten háromszor rendel a községben. (Belezna, Nemespátró, Surd egy háziorvoshoz tartozik.) A rendelő felszereltsége a hordozható készülékekkel együtt jónak mondható. A fogászati ellátás nem megoldott, Nagykanizsára kell beutazni a betegeknek. 1970-ben bölcsőde is létesült a helységben. A községnek van sportpályája. Az 1960-as években kiválóak voltak röplabdázói. Jelenleg a sportkör működik. Labdarúgó csapatuk a városkörnyéki első osztályban szerepel. Horgászegyesület is működik a faluban. Belezna úthálózata jó. 1963-ban épült meg a bekötőút. 1970-ben a tsz külön úthoz jutott. A belterületi utak 95%-a portalanított. Rendszeres autóbuszjárat biztosítja a tömegközlekedést. Nincs távol a beleznai vasútállomás sem. 1960-tól van a községben villany. A lakások 70%-a telefonnal ellátott és ugyancsak fele bekapcsolt a helyi kábeltelevízió hálózatba. A szilárd kommunális hulladék gyűjtése, elszállítása megoldott. A lakosság fő megélhetési forrása a mezőgazdaság. 1960-ban alakult a Jószerencsét MGTSZ. 1971-ben egyesült a surdi Egyetértéssel. 1975-ben összevonásra került az Új Út MGTSZ-szel. A közös gazdaság jelenleg is működik. A rendszerváltás óta felélénkültek a kisgazdaságok. Kevesen járnak el vidékre dolgozni. Jelenleg egy kft., 3 gmk, 17 egyéni vállalkozó van Beleznán. Legjelentősebb gazdasági társaságuk a Varia Kft., Favorit GMK. A magánvállalkozásban működő varroda 15 személyt foglalkoztat. Négy élelmiszer és vegyes áru bolt is van. Belezna nevezetessége a falu temploma. Építésének emléktáblája a jobboldali bejárat mellett található. A község közreműködésével építtette id. gróf Zichy Ödön, akinek sír- MAGYARORSZÁG MEGYEI KEZIKÖNYVE119. TELEPULESFEJLETTSEGI MUTATOK: Lakások száma: 284 Ebből önkormányzati: 4 Vezetékes ivóvízzel ellátott lakások: 95% Telefonnal ellátott lakások aránya: 70% Kábeltelevízió hál. bekapcsolt lakások:. 50% Burkolt (portalanított) utak: 95% INTÉZMÉNYEK: | 1 óvoda, 1 általános iskola, 1 művelődési ház, 1 könyvtár, 1 templom, 1 sportpálya % Ilii. RENDEZVÉNYEK: -É Falunap - augusztus, Búcsú - szeptember 11 TETVÉRTELEPÜLÉS: Barátos - Románia, Alsó-Domború - Horvátország KÖZSZOLGÁLATI ADATTÁR: Általános Iskola Fő u. 29. Tel: (93) 377-103 Napközi Otthonos Óvoda Kossuth L u. 31. Tel: (93) 377-319 Postahivatal Szabadság tér 20. Tel: (93) 377-100 Belezna-Kakonyánál az új komp felavatása a Mura folyón emléke a katolikus templom szentélye mögött van. A falu határában a Mura folyó és a Principális csatorna torkolatától keletre, a vasútállomás és a kompátkelő közelében a Mura folyó árteréből kiemelkedő dombon (principális csatorna határa) állnak a volt Kakonyai malom és csárda romjai. Vele szemben délre kiemelkedő erdős dombon (Zrínyi Miklós a költő-hadvezér és Horváth Bán 1661-ben maga által is épített) Zrínyi Új-vár helye található, melyet a török 1664-ben rombolt le. E helynek emlékét jelenleg egy kopja őrzi. Az érintett önkormányzatok a várhely feltárásán fáradoznak. A település közepén nagyon szép látvány a pár éve épült harangtorony. 1992-ben felújították és bővítették a polgármesteri hivatalt. 1994-ben készült el a hősi emlékmű, amely az első és második világháborús hősöknek állít emléket. Minden héten megjelenik a Beleznai Harangszó című lap az önkormányzat és plébánia gondozásában. Az önkormányzati oldalon megjelennek a közérdekű információk. A községtől nyugatra helyezkedik el a rendben tartott víztározó-horgásztó, amely kitűnő lehetőséget biztosít a sportra, a pihenésre. Nem messze van a Dráva és a Mura folyó horvátországi szakasza, amely tájvédelmi terület különleges növényekkel és ritka madárfajtákkal. 1995-ben Belezna-Murakeresztúr-Donja Dudrava (Alsó-Dom-ború) önkormányzatainak együttműködésével és adományaiból létrehozták a Belezna-Kakonyai-Donja Dudrava kompátkelőt. Az évszázadokon át működő kompot 1949-ben zárták le. A vasútállomáshoz, illetve a kompátkelőhöz - mintegy 300 méter útszakaszt kivéve - portalanított út vezet. A község nevezetes eseményei a falunap és a búcsú. Az 1995-ös falunap alkalmával került sor Belezna-Kakonyánál, a Mura folyón az új komp felavatására, mely időszakonként üzemel. A településen 1996-ban indult a Principáliscsatorna hídjának építése. A 2000-ig Jankapusztával való út kiépítése és vezetékes vízzel való ellátása szerepel. Két testvértelepülése is van Beleznának. 1993-ban a horvátországi Alsó-Domborúval kerültek kapcsolatba, míg 1995-ben az erdélyi Barátossal vették fel a kapcsolatot. Ez utóbbi együttműködésnek nagyon szép példája a falu főterén a fából faragott kopjafa, 1997 Belezna - Barátos bevéséssel. 1989-től, a teljes önállóság után sokat fejlődött a település. A további fellendüléshez megvannak a feltételek. AZ ÖNKORMÁNYZAT TISZTSÉGVISELŐI: Pécsi Józsel polgármester Kis János alpolgármester Dr. Nagy Kolozsvári Előd jegyző A képviselő-testület tagjai: Kis János, Dr. Dezső János, Jakab Tibor, Magyari János, Makár János, Söveges István, Zsupek István Az önkormányzat mellett működő bizottságok: Ügyrendi Bizottság PÉNZÜGYI ADATOK: Éves költségvetés: 37,77 millió Ft Állami hozzájárulás, támog.: .19,81 millió Ft Helyi és átengedett bevételek..1,47 millió Ft Egyéb helyi bevételek: 16,48 millió Ft Értékpapír, portfolió: 5 millió Ft Önk. vagyon összértéke: 6 millió Ft Ebből ingatlanvagyon: 1 millió Ft Iparűzési adó: 6 ezrelék Telekadó: 0,20 Ft/m2 Építményadó: 20 Ft/m2 MAGYARORSZÁG MEGYEI KEZIKÖNYVE119. |
