* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.
| 32.75 KB | |
| 2008-05-08 13:41:03 | |
 | |||||||
Nyilvános  1053 | 4571 | Belezna - Ki kicsoda Zala megyében 2000 380old | A részlet a következő könyvből származik: Cím: Ki kicsoda Zala megyében? Alcím: négyévkönyv Közreműködő: Rikli Ferenc (1957) (szerk.) ; Halassy Gábor (1955) (szerk.) Szerz. közl.: szerk. Rikli Frenc ; szerkbiz. Halassy Gábor [et al.] Kiadás jelzés: 2000 Kiadás: Nagykanizsa : Ász-Presz : M-M Bt., [2000] ETO jelzet: 929(439.121)"2000"(03) ; 06(439.121)"2000"(03) ; 908.439.121"2000"(03) Szakjelzet: 920 Cutter: K 45 Nyelv: magyar Oldalszám: 777, [3] p. Megjegyzés: Lezárva: 2000. nov. 1. ; ISSN 1416-5864 UK azon.: 200101172 A következő szöveg a könyvből keletkezett automata szövegfelismertető segítségével: BELEZNA Belezna Zala megye Somoggyal határos déli csücskében található, Nagykanizsá-tól 22 kilométerre, a horvát határtól 5 kilométerre fekvő település. A XIV. század-ból (1332) van írott történelme. 1925-ben 261 család 1522 fővel, míg 2000-ben 217 család 882 fővel lakja. A település 98 százaléka római katolikus. Belezna sokutcás falu, hat utcája van, belterületi úthálózata 6,2 kilométer. A villany- és az ivóvízhálózat kiépítettsége teljes, hiányzik azonban a gáz- és a szennyvízrendszer. Telefonja 168 családnak van. A faluban viszonylag magas, 11,5 százalékos a munka-nélküliség. A két nagyobb helyi üzem - a varroda és a fűrész-üzem - nem nyújt elegendő munkalehetőséget, így a legtöb-ben Nagykanizsára és Miklósfára járnak dolgozni. Belezna önkormányzata napköziotthonos óvodát és álta-lános iskolát működtet, emellett művelődési ház, könyvtár és sportpálya szolgálja a szórakozást, kikapcsolódást, testedzést. Utóbbira a helyi sportkör keretein belül is lehetőségük nyílik, aki pedig a pecázást is a sportok közé sorolja, a hor-gászegyesület tagjaként bizonyíthatja ügyességét. Természe-tesen arra is alkalmat találnak a beleznaiak, hogy településük szépítéséért is tegyenek, ezért hozták létre a községfejlesztő alapítványt. A község minden évben részt vett a „Virágos Magyarországért" mozgalomban, 1998-99-ben oklevelet. 2000-ben oklevelet és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium különdíját nyerte el. A Millennium évében a község főterén emlékparkot létesítettek Szent István szobrá-val és millenniumi emlékfákat ültettek. Építészeti-régészeti emlékei számos turistát vonzanak a faluba. Érdemes megtekinteni például a 101 éves, neogótikus műemlék-templomot, vagy a vasútállomás felől fölkapaszkodni a dombra, ahol az egykori Kakonyai malom és csárda romjai állnak. A Principális-csatorna és a Malom-patak kö-zött az új Zrínyi-vár maradványaira bukkanunk. Az erődítményt 1664-ben rombolta le a török. Nem messze a községtől szépen gondozott - horgászatra, vízsportokra, pihenésre egyaránt alkalmas - mesterséges tó található, közelében, a Mura és a Dráva mentén létrehozott tájvédelmi területen pe-dig ritka madárfajták és növények élnek. Kihasználva határközeliségét, Belezna 1993-ban testvértelepülési szerződést kötött a horvát-országi Alsó-Domború-val, de 1995 óta - hasonló kapcsolatokat ápol Erdélyben a magyarlakta Ba- rátos, Páké és Telek elöljáróságával is. Évente 2-3 ünnepi alkalommal megnyitják a Mura folyón komp-pal működő határátkelőt. A község önkormányzata részt vesz a Zala Megyei Te-rületfejlesztési Tanács, valamint a Nagykanizsa és Környező Települések Területfejlesztési Társulása munkájában. Belezna polgármestere Pécsi József, alpolgár-mestere Jakab Tibor. A képviselőtestület tagjai: Göncsics József, Bozsits Csabáné, Bődör István, Makár János és Pongrácz József, Zsupek István. 380 |
